Balogh Balázs

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1990-ben szerzett egyetemi diplomát magyar nyelv és irodalom, valamint etnográfia szakon. A következő tanévben a néprajzi tanszék posztgraduális képzésén folytatta tanulmányait. 2001-ben summa cum laude minősítéssel doktori fokozatot (PhD) szerzett az ELTE BTK Tárgyi Néprajzi Tanszék Európai Etnológia doktori programjában.

1991-ben kezdett dolgozni a Néprajzi Múzeumban muzeológusként, majd 1995-től főmuzeológusként folytatta munkáját. Ebben az időszakban több rangos ösztöndíjban részesült: 1991/92-ben a Bajor Kultuszminisztérium kutatói ösztöndíjával Münchenben, 1992/93-ban Herder-ösztöndíjjal Bécsben tanult egy-egy évig. 1994-ben továbbképzésen vett részt a Cloppenburg-i Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a Volkswagen Alapítvány támogatásával, 1995-ben pedig két hónapos kutatói Soros-ösztöndíjat nyert a Cambridge-i és Edinburgh-i egyetemre. 1997-ben egy hónapos kutatást végzett Párizsban az École des Hautes Études en Sciences Sociales ösztöndíjasaként. Ezzel párhuzamosan 1993–1996 között az MTA fiatal kutatók számára kiírt ösztöndíját is elnyerte. Az oktatásban is aktívan részt vett: 1990–91-ben az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának Történelem Tanszékén két szemináriumot tartott, 1994-ben vendégoktató volt a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, 1995-ben pedig speciális kollégiumot vezetett az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszékén. 1996–2000 között az ELTE BTK Tárgyi Néprajzi Tanszékének doktori programjában vett részt. 1997-től a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetében dolgozott, először tudományos munkatársként (1997–2002), majd tudományos főmunkatársként (2002-től), miközben betöltötte a tudományos titkári tisztséget is. 2002–2005 között Bolyai János kutatói ösztöndíjban részesült. 2009. május 1-jén az intézet igazgatójává nevezték ki. 2012–2019 között az MTA BTK Néprajztudományi Intézet igazgatója volt, emellett 2012–2019 között főigazgató-helyettesként dolgozott az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban. 2021-től pedig a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója lett. Az intézmény 2024-től HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont néven működik, amely jelenleg jelentős átalakulás előtt áll.

Kutatási területei közé tartozik a szociálantropológia, valamint a 20. századi és jelenkori társadalomnéprajzi folyamatok vizsgálata. Kiemelten foglalkozott a Dél-Dunántúl mikrotájainak elemzésével, a paraszti gazdálkodás és stratégiák kutatásával (Kisalföld, Alsó-Ausztria, Kalotaszeg), valamint az etnicitás, etnikai konfliktusok és diaszporizáció kérdéseivel. További kutatásai közé tartozik az emigráns közösségek vizsgálata, különös tekintettel a Magyarországról Bajorországba kitelepített németek identitásváltozására, valamint az amerikai magyar emigráns közösségekre (USA Midwest és keleti part). Kiemelt figyelmet szentel az amerikai magyar bányászok és ipari munkások életének vizsgálatára Pennsylvaniában. Ezen kívül foglalkozik Kalotaszeg és tágabb környezetének társadalomnéprajzi vizsgálatával is.

1997 Ifjúsági Díj, Magyar Tudományos Akadémia; 2000 Jankó János Díj, Magyar Néprajzi Társaság; 2006 Körösfő község (Kalotaszeg, Románia) Díszpolgára; 2018 Magyar Érdemrend Tisztikeresztje, Magyar Köztársaság; 2019 Pro Ethnographia Minoritatum Díj, Magyar Néprajzi Társaság; 2022 Kötődésdíj, Szabadtéri Néprajzi Múzeum

1993-1999 Magyar Néprajzi Társaság Ethnographia Pannonica szakosztály, titkár; 1999-2003 Magyar Néprajzi Társaság Nemzetiségi szakosztály, titkár; 2000-2003 NKÖM Múzeumi Közművelődési Szakfelügyelet, szakfelügyelő; 2002-2004 Nemzeti Kulturális Alapprogram Népművészeti Kollégium, kurátor; 2005-2006 Nemzeti Kulturális Alapprogram Népművészeti Kollégium, elnök; 2005-2006 Nemzeti Kulturális Alapprogram Kiemelkedő Jelentőségű Kulturális Események Kollégiuma, kurátor; 2006 NKÖM „Tengertánc" programja, kurátor; 2007-től Kriza János Néprajzi Társaság (Kolozsvár), tag; 2008-tól MTA Néprajzi Bizottság, tag; 2009-től Magyar Néprajzi Társaság, választmányi tag; 2009-től Szellemi Kulturális Örökség Bizottsága, tag; 2009-től MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, tag; 2010-2016 MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, közgyűlési képviselő; 2011-től Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, választmányi tag; 2012-2014 NKA Közművelődés és Népművészet Kollégiuma, elnök; 2014-től Nemzeti Kulturális Alap Népművészet Kollégiuma, kurátor; 2014-től UNESCO SZKÖ Nemzeti Bizottság, tag; 2014-2018 UNESCO SZKÖ Kormányközi Bizottság, tag; 2019-2024 Nemzeti Kulturális Alap Népművészet Kollégiuma, elnök; 2020-tól EISZ Programtanács, tag; 2021-Petőfi Irodalmi Múzeum, szakkollégiumi résztvevő; 2021-től Magyar Néprajzi Társaság, alelnök; 2023-tól Néprajztudományi Könyvtár, a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet könyvsorozata, főszerkesztő; 2024-től Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, alelnök

angol, német, (holland olvasás szint)

A néprajzi gyűjtőmunka, a terepmunka általában sok utazással jár, szerencséjére számára a foglalkozása egyben a hobbija is: az utazást és a terepi kutatást szenvedélyesen szereti. Korábban évtizedekig kispályás labdarúgó bajnokságokban sportolt, és a képzőművészet iránt vonzódik, elsősorban a festészetet kedveli. A zenehallgatás számos műfaja (klasszikus-, nép-, és rockzene) tökéletes kikapcsolódást nyújt számára.

Elsősorban a családjára büszke és a feleségével közösen végzett kalotaszegi kutatásaira. 17 éve vezeti a Néprajzi Intézetet, a magyar kutatóintézeti hálózatban ő a legrégebb óta hivatalban lévő felső vezető. Az adminisztratív és tudományszervezői feladatai mellett időt és energiát igyekszik fordítani a kutatómunkára és a családjára is.

A legfontosabb egy vezető számára, hogy mindig a közösség érdekeit tartsa szem előtt, és mindent megtegyen azokért, akiket szolgál. Alázattal, szívvel-lélekkel kell végezni a munkát, mert ez vezet a sikerhez. Emellett elengedhetetlen, hogy az ember szeresse azt, amivel foglalkozik.

Information available only in printed publication available in libraries.

Information available only in printed publication available in libraries.

Information available only in printed publication available in libraries.

Information available only in printed publication available in libraries.