Márton István
Hargita megyei Szarvasmarha Tenyésztők Egyesületének az elnöke; Hargita megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője.
Editions
1965-ben érettségizett Csíkdánfalván a középiskolában; Utolsó tanulmányok, főiskola agrár közgazdaság
Középiskola befejezése után pár hónapot dolgozott, utána bevonult sorkatonai szolgálatra. Leszerelés után a gépállomáson lett részlegvezető Csíkdánfalván. 1969-től a művelődési ház igazgatójának kérték fel, sok tapasztalatot szerzett ez idő alatt. 1987-től Csíkkarcfalva polgármestere volt 3 éven keresztül. 1990-ben Csíkszeredára került az Állami Gazdaság juhászatának lett a vezetője, 6000 állat teljes ellátása, gondozása, takarmány beszerzése volt a feladata. 1992-ben Csíkdánfalván létrehoztak egy mezőgazdasági társulást, 85 gazda adta be a földjét, ezeket művelték 350 hektár területen. Melléküzemágat is működtettek, fa feldolgozással és pékség működtetésével foglalkoztak, ennek volt a vezetője. 1995-től családi vállalkozást indított főállásban, kereskedelemmel, gazdálkodással, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozott. A rendszerváltás után. Az állami támogatás hiánya, szakmai felkészültség hiánya miatt a gazdatársadalom sok nehézségbe ütközött. Egy svájci kormányprogram segítségével 38 gazda egyesületet alapított szarvasmarha tenyésztők részére, Dr. Baróti Lajos állatorvossal, amelynek egy-két év alatt 50 tagja lett. 1998 és 1999 között megszervezték az első szarvasmarha kiállításokat nagy sikerrel, amit a mai napig évente megszerveznek a megyében a gazda egyesületek. 2000-ben létrehozták az Észak Erdélyi Föderációt hat megye részvételével, Beszterce székhellyel, ez 2012-ben megszűnt. 2000-től Csíkdánfalva polgármestere volt két mandátumon keresztül. 2004-től a Hargita megyei Szarvasmarha Tenyésztők Egyesületének az elnöke nyugdíjazásáig. 2008-2021-ig nyugdíjazásáig a Hargita megyei Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesületének volt az igazgatója. Felleltározva a vidékben rejlő potenciális fejlesztési lehetőségeket, a megye területén a vidékfejlesztéssel kapcsolatban felmerülő gondokat, felismerve a gazdák és a termelők hátrányos helyzetét, az agrárium fellendítéséért folytatott küzdelemben a helyiek támpontjának számított. 2009-ben következetes munkája révén sikerült bejegyeztetni a Székely termék védjegyet, és az ezzel a védjeggyel ellátott termékek jelen vannak a különböző hazai és nemzetközi vásárokon Eger, Hatvan, Budapest, Bruxell, Cora, Auchan, agrárrendezvényeken. 2021-ben 120 termék kapta meg a használati jogot a bíráló bizottság elnöke volt. Az alternatív mezőgazdaság meghonosítása érdekében a Vidékfejlesztési Egyesület ás az Agrárkamara képzéseket, tanfolyamokat szervezett a gazdák számára. A KAP-karaván, az INSIGHT projekt, és az egyre több érdeklődőt vonzó sajtkészítési ismereti és agrárkurzusok megszervezésében is jelentős szerepet vállalt. Az általa koordinált vidékfejlesztési osztály hathatós munkája eredményeként jött létre a négy Leader-térség Hargita megyében, annak érdekében, hogy hatékonyan értékesíthesse az agrárstratégiák elemeit és a térségi tennivalókat. A nevéhez fűződik a tejfeldolgozó szövetkezetek megalakulása, a kisvágóhidak létrehozásának támogatása, valamint az iskolásokat megszólító Kiskertész program népszerűsítése és lebonyolítása. Kezdeményező, szolgálatkészsége és kompromisszumra való törekvése, valamint önzetlen munkája nélkül a Hargita megyei agrárium lényegesen szegényebb lenne, székelyföldi viszonylatban értékteremtő. Ezúton köszöni Hargita megye tanácsának, a megye 40 polgármesteri hivatalának, akik a vidékfejlesztési egyesületet tagsági díjakkal támogatták. Nem utolsó sorban a munkatársainak, akik nélkül nem lehetett volna sikeres.
Fiatal korában a helyi sporttevékenységből is kivette a részét. 1980-ban megépítették az első természetes jégkorong pályát társadalmi összefogással, ahol versenyeket tartottak, nagyon népszerű lett. A 2000-es évek közepére jött létre a jégkorong akadémia a magyar kormány támogatásával. 1979-ben Csíkdánfalván megépítettek egy mezotermális ásványvíz forrásra épülő úszómedencét, ami azóta is működik. 1987-ben megrendezték a Maros és Hargita megyei Első Országos 2-es és 4-es fogathajtó versenyt, olyan rendezvénysorozatot indított el, ami a mai napig országos szintre lett kiterjesztve. 1999-ben megalapítója volt a Csíkdánfalváért Egyesületnek, ami a mai napig is működik. Büszke arra, hogy 2005-ben felállítottak egy 1848-as emlékművet a településen. Pályázati úton polgármestersége idején megépült a Gál Lajos Sportcsarnok, Madaras Dánfalva részére az ivóvíz hálózat, szennyvíz hálózatra nyertes pályázat, tanácsháza, orvosi rendelő felújítása, stb. Munkájának másik vetülete a Csíkdánfalvi Nimród Vadászegyesületben kifejtett tevékenysége, a szervezet elnökeként népszerűsíti a vadásztársadalom számára elérhető lehetőségeket, feltérképezi gondjaikat, és szívén viseli az erdeikben élő állatállomány sorsát. 2011-ben megszervezték az első Székelyföldi Vadásznapot, amely a mai napig működik évente Kovászna, Maros és Hargita megye részvételével váltásban, nagyon sikeres rendezvény.
2009-ben Solt város díszpolgára lett, a testvér településsel való eredményes működésében végzett munkájáért 2015-ben Hargita Megye Tanácsa közéleti tevékenységét a Bethlen Gábor-díjjal ismerte el. 2016-ban Ezüst Fenyő érdemérem az RMDSZ-ben végzett munkájáért.
Kárpát-medencei Magyar Gazdák Fórumának alapító tagja. Hargita Megyei Állattenyésztők Egyesületének képviseletében. Az első Hungarikum Bizottság tagja négy éven keresztül Budapesten. Erdélyi és Hargita megyei Értéktár Bizottság tagja.
Hargita Megyei Agrárkamarával a Vidékfejlesztési Egyesület megvalósított 80 tejbegyűjtő központot, ezeket támogatták anyagilag is, hűtőtankok, tejminőség ellenőrző műszerek beszerzésében. Székelykeresztúron 2011-ben 51 százalékos gazdatulajdonnal létrehoztak egy tejfeldolgozó szövetkezetet, ahol napi 20 ezer liter tejet dolgoznak fel, Szépvízen a 3000 liter és a Gyimesközéplokon 10 000 literes korszerű, modern gépekkel felszerelt üzemet hoztak létre.
Hobbija a vadászat és a kertészkedés, amelyben a család részére mindent megtermelnek, amire szükségük van.
Büszke mindenre, amit elért az életben, jól érzi magát a bőrében, semmit nem csinálna másképpen. Mindig az volt minden tettének a hátterében, hogy a vidéken élőkön segítsen, ami tőle telhető volt azt maximálisan ebből kihozta.
Mottója: „Több egy deka a cselekedet, mint egy véka gondolat.” Nagyokat lehet álmodni, de ha nem teszünk érte semmit, az csak álom marad, nem valósul meg. Minden az egyéntől függ, a hozzáállásától. Mindig keményen küzdött a céljaiért, amit kitűzött nagy kitartással, sok munkával sikerült megvalósítani.
Information available only in printed publication available in libraries.
Information available only in printed publication available in libraries.
Information available only in printed publication available in libraries.
Information available only in printed publication available in libraries.