Alföldy Jenő

1945-1953 Szemere utcai Általános Iskola Budapest; 1953-1957 Eötvös József Gimnázium Budapest; 1958 közepétől fotózni tanult, a kétéves tanulmányok után 1960-ban fotós szakvizsgát tett; 1963-1969 között a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom szakán bölcsészdiplomát szerzett. Az Élet és Irodalom munkatársaként kétéves újságírói képzésen vett részt

1957-től a Fővárosi Vízműveknél dolgozott kocsikísérő segédmunkásként.; 1958-1969 az MTI fotóosztályán kitanulta a fotóipart, közben laboratóriumi szakmunkásként dolgozott; 1969 őszén újságíróként alkalmazták az Élet is Irodalom szerkesztőségében, ahol a kétéves újságírói képzést követően a versrovat vezetőjének nevezték ki. 1979-ben az Új Tükör vers- és prózarovat vezetője. 1986-tól a Magvető Kiadó főszerkesztőjeként dolgozott, de két évvel később visszatért az Élet és Irodalomhoz.; 1989–1992 között A hónap versei című tv-műsor szerkesztője volt.; 1991-ben a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségének főszerkesztője lett.; 2001 óta nyugdíjas, azonban részmunkaidőben szerkesztőként 2009-ig tovább dolgozott a Nemzeti Tankönyvkiadónak. 2012-től a Lyukas Óra folyóirat szerkesztőbizottsága tagja

Kálnoky László (kismonográfia, 1977); Versek a zsebben (összeállító, szerkesztő, 1978); Fiatal magyar költők (társszerző, 1980); Miért szép? (társszerző, 1981); Élménybeszámoló (tanulmányok, kritikák, 1983); Illyés Gyula emlékkönyv (társszerző, 1984); Vérző zászlók. Benjámin László költészetéről (kismonográfia, 1986); Visszhang (tanulmányok, kritikák, 1986); Szép versek (összeállító, szerkesztő, 1986-1990); Kálnoky László öregkori költészete (tanulmány, 1987); Rend a homályban. Kalandozás a mai magyar lírában (tanulmányok, 1989); Irodalmi fogalomtár A-Z (1993, 1995, 1997); Koppintások. Irodalmi paródiák és utánzatok (1993); Arany és Petőfi levelezése prózában, versben (szerkesztette, 1995); Versek és elemzések a tizenhárom-tizennégy éves diákoknak (tanári kézikönyv, 1995); Olvasmánynapló Mark Twain Koldus és királyfi című regényéhez (1997); Példázatok. Csanádi Imre költői világa (kismonográfia, 1997); Menekülő szív. Kálnoky László emlékezete (összeállító, 2000); Haza, a magasban I–II. (társszerző, 2002); Halandó kézzel halhatatlanul. Elemzések és tanulmányok Illyés Gyula verseiről (2003); Másodvirágzó. Csanádi Imre emlékezete (összeállító, 2003); Arany öntudat. József Attila-tanulmányok (2005); Csanádi Imre: Hajnali káprázat (szerkesztette, 2005); „Egy szenvedély margójára” (műelemzések, 2005); Irodalom 5. Olvasókönyv az ötödik évfolyam számára (2005); Irodalom 6. (2006); Ady Endre versei (válogatta, 2006); Templomépítők. Költők, könyvek, versek (2006); Irodalom 7. - Olvasókönyv (2008); Irodalom 8. - Olvasókönyv (2008); Csanádi Imre költői világa I-II. (2009); A Hívó Hang - Bevezetés Tornai József világába (2013); Közelképek írókról, MMA - Tornai József (2016). Felső tagozatos osztályoknak készült irodalom tankönyveiből diákok százezrei tanultak

1976 Szocialista Kultúráért díj; 1979 Minisztériumi Nívódíj; 1984-ben irodalmi munkásságát József Attila díjjal ismerték el; 1985 SZOT-díj; 1988 a Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja; 2004 Tekintet díj; 2007-ben elnyerte a Tankönyvesek Országos Szövetsége által adományozott érdemes tankönyvíró címet.; 2014 Arany János-díj; 2015 A Magyar Érdemrend lovagkeresztje

Gimnazista éveiben versenyszerűen úszott, edzője Németh János, Jamesz bácsi volt

Az ember szeresse azt, amit csinál. Nem szabad szolgai módon gondolkodni, a munkában is meg kell valósítania a saját szabadságot. A szabályok betartása maga is művészet, játék sincs szabályok nélkül.

Information available only in printed publication available in libraries.

Information available only in printed publication available in libraries.

Information available only in printed publication available in libraries.