Angyal Zoltán

1971-ben a II-es számú Ipari Tanuló Intézetben esztergályos szakképesítés szerzett. 1981-ben a TF sportszervezői szakán végzett, két évvel később ugyanott az edzői oklevelet is megszerezte.

A IX. kerületben nőtt fel, az egyik barátja az MHS-nél kajakozott, ami később Egyetértés SE lett, és járt edzésre. 1965. október 30-án vitte magával először, és attól kezdve a víz és a kajak-kenu határozta meg az életét. Az érettségi után négy órát dolgozott, mint karbantartó és mellette sportolt. 1973-ban bevonult sorkatonai szolgálatra, akkor ment át a Honvédbe, ott folytatta versenyzői pályafutását, 1977-től pedig edzőként dolgozott. Az 1976-os olimpián még versenyzőként vett részt, akkor döntötte el, hogy abbahagyja és edzőként folytatja tovább, ez a döntés az egész életét meghatározta. A Honvédnél kapott egy fiút csoportot, és azzal kezdett el foglalkozni, köztük volt Csipes Ferenc, Hódosi Sándor, Kulcsár Gábor világbajnok, olimpiai bajnok és más sikeres gyerekek, 1986-ban csatlakozott hozzájuk Ábrahám Attila és Gyulay Zsolt. Csipes Ferenc felnőtt világbajnokságot nyert 1985-ben, ez volt az első nagy siker. 1993-ig csak a férfiakkal foglalkozott attól kezdve lányok is bekapcsolódtak. 1997-ben a kajak kenu válogatott szövetségi kapitánya lett. 2009 áprilisáig irányította a válogatottat, összesen 9 olimpiai aranyhoz volt köze. A felejthetetlen 2006-os szegedi világbajnokságon 12 elsőséget gyűjtött be a társaság, ennél többet sosem. Már 2008 tavasszal eldöntötte, hogy a pekingi lesz az utolsó olimpiája. Vezetésével a magyar válogatott összesen 9 olimpiai és 72 világbajnoki aranyérmet gyűjtött. Utána 5 éven keresztül még a Magyar Kajak-kenu Szövetségben dolgozott, az utánpótlással foglalkozott. Ez volt a Patrónus program, amelynek az volt a lényege, hogy minél több fiatal edzőt képezzenek ki, ez a munka nagy örömmel töltötte el. 2014-ben felkérték a Velence-tavi Vízi Sportiskola szakmai igazgatójának. Vitorlások, evezősök és természetesen kajak-kenusok tehetségkutatását és edzőik felkészítését irányította. 2019-ben vonult nyugdíjba, Gárdonyban található a nyaralójuk, ahol eltöltik a nyarat tavasztól őszig. Sokat sportolnak, kirándulnak, bicikliznek, kulturális programokon vesznek részt.

1992-ben megkapta a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét. A hazai sportújságírók ötször választották meg az év szövetségi kapitányának.

12 évig lovagolt amatőr lovasként. Síelni jár, vízitúráznak, rendszeresen Tisza tóra, Kis-Balatonra járnak, heti háromszor is edz.

Elégedett az életével, minden jól sikerült, egészséges, azt csinálta mindig, amit szeret. 1965-ben ismerkedett meg a kajak-kenuval, a mai napig az az első, annyira kötődik hozzá, figyelemmel kíséri a sportágnak az életét. Nagy öröm, hogy azok a versenyzők, akikkel foglalkozott, dolgozott, saját nevelésű olimpiai bajnokok, velük még mindig összejárnak, nagyon jó kapcsolatot tart velük.

Nagyon komolyan vette az edzéseket, a versenyzőkkel való kapcsolattartást. Odafigyelt a munkára, tanult, képezte magát. Rendszeresen figyelte a sportolókat van-e hozzá tehetségük, ezek segítették, hogy edzőként és kapitányként sikeres lehetett.

Information available only in printed publication available in libraries.

Information available only in printed publication available in libraries.

Information available only in printed publication available in libraries.

Information available only in printed publication available in libraries.